Ez meg hogy lehet?! Őrület! - 2. fejezet.

Egy gyönyörű családi házban laknak a tengerparton. Arizna somolyogva lépett be ház ajtaján. Kislánya sikítva a nyakába ugrott.
-Nyertél! Láttalak a tévében. Arizna vigyorogva szorosan magához ölelte a csacsogó lányát. Lilien már tizenhárom éves múlt két hete.
-Jonathan merre található? Tudakolta a konyhából jött édesanyjától, a nő.
-Elsőszülött gyermeked szokás szerint csatangol valamerre. Elnézően megcsóválta a fejét.
-Megyek megkeresem. Jah anya, ma lesz tudod az az estély... maradnál és vigyáznál a kölykökre amíg mi ott leszünk? Meg sem várva a választ kiviharzott az udvarra.
-Persze kicsim. Sóhajtotta anyja a csapódó ajtónak. Pont olyan mint az apja, meg sem várja míg az ember reagál.
-Áh hagyd csak anyu. Ő ilyen és kész. Mit főztél ma? Szimatolt bele a levegőbe.



-Jonathan, merre kószálsz? Kis csirkefogó, úgyis megtalállak. Halk elfojtott kuncogást hallott a hatalmas diófa felől. Hiába bújtál el nagyon jó szimatom van.
Erre hangos kacaj töltötte meg az udvart. A fiú leugrott a fáról egyenesen édesanyja elé.
- Pedig azt hittem nem találsz meg. Gratulálok ismételt győzelméhez hölgyem. Mókásan fejet hajtott, majd komolyra fordította a szót.
-Te vagy a legjobb anyu. Arizna összeborzolta fia amúgy is kócos haját. Örült hogy fia rá hasonlít és nem kámforként eltűnt apjára. Jonathan okos, rátermett, szenvedélyes könnyen barátkozó típus, makacs tizenhét éves, ha valamit a fejébe vesz, véghez is viszi; nem lett dacos, kezelhetetlen kamasz, de azért megküzdöttek egymással.
-Gyere te mókamester. Tudod ma estélyre megyek, bár szívesebben maradnék itthon, kiülnék a diófára és bámulnám a csillagokat. De sajna nem lehet. A nagyi veletek marad, mi meg Arianná-val úgy legkésőbb hajnali kettőkor megpróbálunk eltűnni a bálból. Fintorán fia óriásit kacagott.
- Hé nem nevet hanem együtt érez. Jonathan, egy bocs anyu felkiáltással eltűnt a házban. Arizna kuncogva sétált gyermeke után. Lili és Jonathan apja nem volt felelősségteljes apa; az igaz hogy fia negyedik szülinapját még megvárta az elmenekülésével, viszont Arizná-t itt hagyta egyedül egy kisfiúval, ráadásul nyolc hónapos terhesen. Még csak huszonkét éves volt akkor. De a nő nem bánta hogy el ment, mert a férfi egy idő után kezdett furcsán viselkedni.
- Nah akkor készüljünk fel lelkileg az estére.
Arizna gyönyörű csillogó fehér ruhája jó kontrasztot alkotott hollófekete hajával, és bronz barna bőrével. A ruha csupán a térdét súrolta, és két vékonyka pánt tartotta a lány vállán; tett még egy arany színű, vastag övet a derekára. Haját jobb oldalt feltűzte, amúgy szabadon hagyta, ritkán fogta össze a haját. Felrakta az édesanyjától kapott türkiz nyakláncot a hozzá tartozó karpereccel. Egy kevés smink és kész. Felvette a fehér báli félmagas sarkú cipöjét és bevonult húga szobájába.
- Ari segítsek? Kérdezte amikor meglátta húgát félig felszenvedett ruhával.
- Hoh az életemet mentenéd meg vele. A francos cipzár nem akar felmenni. Hiába küszködök vele. Arianna is fehér térdigérö ruha mellett döntött, de neki nem csillogott, vastagabb pántja volt és fekete szegélyezte, a ruha széleit. Hálás bólintással köszönte meg nővérének, a segítségét. Ö smaragd nyakláncot és karperecet tett fel; fekete öve tette teljessé az összhatást. Haját lófarokba kötötte, szemét kihúzta, rakott magára még egy kis szemhéjpúdert és egy kevéske szájfény, két fújás parfüm, és ennyi.
- Mehetünk Ariz? Vigyorogva belekarolt nővérkéjébe, majd szaladtak a lépcsön.
- Francba fent hagytam a cipömet! Káromkodott Arianna nevetve, az udvarra menet.
-Egy pill és hozom. Ariz visszarohant húga lábbeliéért. Fekete, csillogó szandált hozott. Ez jó lesz?
-Tökéletes, köszke. Felhúzta, utána beültek a kocsiba.
-Nah akkor kezdődik. Arizna beindította az autót és kitolatott a felhajtóról.

Egy hatalmas villához értek. A zene már szólt, elegáns emberek szálltak ki drága luxusautókból, és sétáltak a bejárathoz. Az udvarban a fákon lampionfüzérek égtek, kellemes hangulatot teremtve.
-Hm... készen állsz belépni az oroszlán barlangjába, nővérkém? Tudakolta Arianna huncutul.
-Készen. Gyere menjünk. Karon fogta kuncogó húgát, és eltűntek a vendégek között.
Pincér kínálta pezsgőt fogyasztottak, találkoztak össz-vissz két ismerőssel, amikor egy ismeretlen de megnyerő külsejű negyvenes pasas, lépett hozzájuk.
-Üdvözlet drága hölgyeim. Remélem nem unatkoznak. Rider Gingar, ennek a háznak az ura; szolgálatukra. Halványan meghajtotta a fejét.
-Arizna La Belleni. Ő pedig a húgom Arianna.
-Oh már tudom, a versenyző nővérek. Gratulálok ismételt győzelmükhöz. Egyenek, igyanak, szórakozzanak. Mosolyogva észrevétlenül Arianna-rá kacsintott, majd üdvözölte a többi érkező vendégeit.
- Láttad?! Rám kacsintott. Nah ne... ő mindig minden nőt megszerez magának akit csak akar. Nem szeretnék én lenni a következő trófeája.
-Nyugi húgi, érezd jól magad. Gyere vegyüljünk el. Nem sejtették, hogy Arianna nem ok nélkül tartott a férfi reakciójától. Rider elhatározta ideje lenne megnősülnie. Harminckilenc évével tényleg ideje volna már. Arianna La Belleni-t nézte ki magának. Csak arra nem számított, hogy ennyire elbűvöli a lány személye. Hallotta a nő utolsó mondatát.
Nem Arianna, nem trófeának akarlak. Te leszel az első és egyben az utolsó nő aki igazán bepillantást nyerhet Rider Gingar álarca mögé. Szenvedélyes férfi révén olyan nőt választ feleségének aki ugyanolyan szenvedélyes; akinek van saját véleménye, ki is meri mondani, ugyanakkor titokzatos, életvidám. Majd meglátjuk Arianna mennyire felel meg ezeknek a kitételeknek. Arra nem gondolt, hogy Arianna-nak is lesz néhány szava a dologhoz.

Brian unottan üldögélt az egyik sarokban és észrevétlenül figyelte az embereket. Egyetlen egy személyt keresett a tekintetével. Meg is találta. Óvatosan felállt és nőhöz sétált. Ki akarta deríteni Arizna mit rejteget olyan nagyon az életével kapcsolatban. Ugyan is soha nem nyilatkozik a magánéletéről.
-Nocsak kit látnak szemeim. Látványosan végig mérte a nőt. -Hm...
-Te...! Mi az hogy hm...?! De a férfi csak némán méregette. Brian válaszolj! Ariz kezdett ideges lenni. Nem tudta hogy Brian már itt van. Nem készült még fel arra, hogy találkozzanak.
- Most valahogy több ruha van rajtad mint legutóbb. Hamiskás mosollyal szuggerálta a lány kék szemét. Arizna ledöbbent, nah álljon csak meg a menet! Mégis mit képzel magáról?!
-Mégis mit gondolsz magadról, Brian? Ami ott az öltözőben történt nem jogosít fel arra, hogy ilyen személyes megjegyzéseket tegyél nekem. Idegesen húgát kereste a szemével, aki eltűnt legjobb barátnőével, Erica-val. Beletörődve visszafordult a férfi felé.
-Nehezedre esne békén hagyni? Tette fel a kérdést.
-Igen. Őszinte válasza meghökkentette a lányt. Csak nézett rá hitetlenkedve, mert szólni azt nem bírt. Végül csak megtalálta a hangját.
-Pimasz fráter. De ennyi is elég volt a férfinak, felkuncogott. Megragadta Arizna derekát, és magához húzta. Szegény Ariz azt sem tudta mit csináljon döbbenetében.
-Imádom amikor káromkodsz. Súgta a nő fülébe Brian. Arizna arra eszmélt hogy Brian keze elkalandozott a fenékre. Rémülten próbálta maradék méltóságát összeszedni.
-Brian hagyd abba. Megijesztesz. Hagyd abba most! Kitépte magát a férfi karjaiból és erőteljesen arcul csapta.
-Ez még light-os volt, de ha még egyszer hozzám érsz az engedélyem nélkül, olyat kapsz amit nem teszel a kirakatba, az biztos. Remegő kézzel megigazította a ruháját. Megrémisztette Brian viselkedése. Egyszer megvetően néz rá most meg kéjesen fogdossa. Ariz össze volt zavarodva. Itt az idő a távozásra. Minél előbb lelépnek annál előbb nyugodhat meg. Megkerülte az értetlen férfit és húga keresésére indult. Magában átkozta saját magát, Brian-t, Arianna-át és ezt a hülye estélyt. De eszébe jutott hogy két nap múlva színét sem fogja látni Brian-nek, ez egy kicsit felvidította.
Közben Arianna Erica mellett ácsorgott, próbálva elkerülni a házigazdát, és kétértelmű célozgatásait.
-Aria, mi a bajod? Egész este olyan szótlan vagy. Erica jól ismerte barátnőjét, nem szokott ő ilyen csendes lenni és általában nem téblábol mellette órák hosszat.
-Ö... bocsi, csak sürgősen beszélnem kell veled. Gyere a mosdóba. Arianna sietősen elindult, Erica meg utána.
-Mégis mi a baj? Kérdezte Erica miután becsukta a mosdó ajtaját maguk mögött.
-A házigazda. Sóhajtotta lemondóan Arianna. Egyfolytában olyan érzésem van, amikor rámnéz, hogy legszivesebben felfalna ott helyben. Nem leszek a legújabb hóditása akit egy hét után eldob.
-Jaj Aria, már értelek. Lehet, hogy irtó jóképű és gazdag, de én sem szivesen lennék a játékszere. Greg felrobbanna a féltékenységtől, meg aztán nem is csalnám meg. Most mit akarsz tenni? Nem múlathatjuk az időt a női mosdóban egész este. Gyere igyunk egy kis koktélt, beszélgessünk a vendégekkel, és nagyon úgy érzed hogy lelépnél megkeressük Ariz-t és haza megyünk. Ok?
-Jól van rendben.